Miért vágyunk rá annyire és miért ez a selymesen ragyogó fém a gazdagság szimbóluma már évezredek óta? Miért az arany lett az évezredek alatt a pénzügyi elszámolások alapja, mi mozgatja az árfolyamát és merre mozoghat az árfolyama a következő időszakban?

Ezek azok a kérdések, amelyek rengeteg befektetőt érdekelnek és én igyekszem megválaszolni őket a következő, két részből álló blog sorozatban.

A periódusos rendszer 118 eleme közül az arany vált a gazdagság szimbólumává, előszeretettel használjuk fizetőeszközként is. Majd 50 olyan elem található a Földön, amely alkalmas pénzérmék verésére, de mindegyik elemnél találhatunk olyan tulajdonságot, amely nem teszi lehetővé ezt a típusú felhasználást. Az arany ugyan viszonylag ritka, ugyanakkor könnyen bányászható, olvadáspontja relatíve alacsony, ezért könnyen érmévé és ékszerré alakítható.  Már több mint 6000 éve folyik az arany bányászata, és már az időszámítás előtt 500 évvel vertek aranypénzeket.

Gazdaságpolitikai szempontból az aranynak bizalomerősítő, stabilitást növelő szerepe alakult ki évszázadok alatt. Az arany nem tűnik el, ellenáll korróziónak, nem ég el, ezért újra és újra felhasználható. A történelem folyamán kitermelt nemesfém nagy része még mindig fellelhető, más formában előállítható. Igazán döntő szerepet az 1800-as évek második felében, az aranystandard rendszer kialakításakor kapott, ekkor futott fel a kitermelés is. A már említett aranystandard rendszerhez csatlakozó országok vállalták, hogy nemzeti devizájuk árfolyamát az aranyhoz rögzítik, az ehhez szükséges fedezetet pedig a jegybankok tartották aranyban a trezorjaikban. Ez minden másnál fontosabb szerepet adott a sárga fémnek.

A múlt század második felében használt elszámolási rendszer már csökkentette a nemesfém szerepét, ekkor már csak az USA jegybankja vállalta fix, 35 USD/uncia árfolyamon a korlátlan átváltást. Ebben az időszakban az arany árfolyama a rögzített átváltási árfolyamok miatt nagyon stabil, kiszámítható volt. A Bretton Woods-i rendszer felbomlása után azonban felvásárlási láz tört ki a piacon, amely csak még jobban felerősödött az akkori geopolitikai feszültségek, mint arab-izraeli háború és az olajár-sokk okozta inflációs hatás következtében. Rövid idő alatt 20-szoros áremelkedés zajlott le! A nyolcvanas években aztán újra stabilizálódott az árfolyam, majd legutóbb a 2008-as pénzügyi válság utóhatásaként indult egy óriási rally és érte el 20110 szeptemberéig az 1920 dolláros csúcs árfolyamot, amelyet csak az elmúlt hetekben tudott újra átlépni a jegyzés.

Napjainkban is megannyi érzelmi és értelmi szál fűz bennünket a sárga fémhez. Bízunk értékállóságában és magas hozamában, szeretünk gyönyörködni a megvásárolt ékszerben, az arany érmék gyűjtői a különlegességet keresik benne. Használjuk közmondásainkban és persze a sportversenyek győztesei is aranyból készült érmét kapnak.

Számunkra azonban most a legfontosabbak azok a hatások, amelyek eredőjeként az arany árfolyama változik. Mik ezek a hatások és merre mozgatják majd a piacokat?

Ezekre a sokakat érintő kérdésekre fogok válaszolni a következő blog bejegyzésemben!

Forrás: Palotai Dániel-Veres István: Aranytartalék, Az arany és az emberiség (Magyar Éremkibocsátó)

 

Miért kér egyre több ügyfelünk díjmentes visszahívást tőlünk? 

Mert:

- személyre szabott befektetési tanácsokat nyújtunk
- javaslatokat teszünk már meglevő befektetések kezelésére
- egyedi befektetési ajánlatokat készítünk
- ingyenes, továbbá kötelezettségmentes