A jelenlegi koronavírus uralta médiában rengeteg alkalommal mérik össze a mostani helyzetet a száz évvel ezelőttivel. Elevenítsük fel, mi is történt az első világháború vége felé, milyen hatása volt a világ történéseinek alakulására, hogyan kezelték az akkori kormányok a helyzetet és milyen következményekkel járt a világgazdaság alakulására? Mi a hasonlóság és eltérés a két világjárvány között?

Nem tudom, ki az, akinek ismerős Albert Gitchell neve?

Nem hiszem, hogy bárkinek is, pedig ez a tisztességes szakácsember volt a nagy spanyolnátha-járvány első fertőzöttje egy Kansas állambeli erődben. Megfázásos tüneteket észlelt magán, majd még azon a napon több száz katona jelentkezett hasonló tünetekkel a gyengélkedőn. Akkoriban az USA hadban állt az antant oldalán, az óhazába átküldött hadtestekkel a vírus gyorsan a hadszínterekre került, először Franciaországban, majd Nagy-Britanniában és Olaszországban terjedt el rohamosan.

Akkor miért is hívjuk spanyolnáthának?

A járványban érintett hadban álló felek nagyon szoros ellenőrzés alatt tartották a sajtójukat, cenzúrázták a híreket és bizony nem engedhettek meg olyan híreket megjelenni, amelyek a harci morált gyengíthették. És természetesen nem tárhatta fel sem az antant, sem a tengelyhatalmak az elhunytak pontos számát az ellenség előtt. Ezzel szemben Spanyolország semleges volt, az ottani sajtó sokat is foglalkozott a vírus természetével és maga a spanyol király is elkapta a betegséget. Ezért kezdték el azt hinni az emberek, hogy a járvány gócpontja Ibéria volt.

Maga az elnevezés is elég pontatlan, hiszen itt egy influenza típusról van szó, amit a magyar nyelv nevezett először náthaláznak vagy hurutos náthának, később spanyolnáthának. Akkor még nem használtuk az influenza kifejezést, ami egyébként latin eredetű, és befolyást, kihatást jelent. A középkorban még azt hitték, hogy a járványokat, betegségeket az égitestek negatív hatásai idézik elő.

És hogyan terjedt el a pusztító kór 1918-ban? Három komolyabb hullámban érte a világot a pusztítás, a legerősebb, augusztusban kezdődő hullám a világ népességének 20 százalékát megfertőzte és valahol 20 és 100 millió között hunytak el a járvány következtében. A gyorsan és kiszámíthatatlanul terjedő fertőzés főleg egészséges, 25-40 év közötti férfiakat fertőzött meg, a gyermekek, idősek és akut betegek pedig általában tüdőgyulladásban haltak meg. A világháború végéről beszélünk, alig volt orvosi személyzet és a jegyrendszer miatti sorban állás csak erősítette a vírus gyors terjedését.

És hogyan kezelték az akkori kormányok a helyzetet? Erről szól majd a második rész!

Miért kér egyre több ügyfelünk díjmentes visszahívást tőlünk? 

Mert:

- személyre szabott befektetési tanácsokat nyújtunk
- javaslatokat teszünk már meglevő befektetések kezelésére
- egyedi befektetési ajánlatokat készítünk
- ingyenes, továbbá kötelezettségmentes